Felhívás szakmai gyakorlatra - Comparative Agendas Project

Tovább

Élen a hazai politikatudományban: kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között

Tovább

A TK PTI POLTEXT projektje is tagja a mintegy 3 millió eurós támogatást elnyerő nemzetközi konzorciumnak

A TK Politikatudományi Intézetének kutatói is tagjai annak a Bécsi Egyetem vezetésével összeállt konzorciumnak, mely mintegy 3 millió eurós támogatást nyert el a H2020 uniós kutatástámogatási programban.  A 18 rangos európai partnerintézménnyel együttműködésben induló, 3 éves kutatási projekt az OPTED (Observatory for Political Texts in European Democracies) nevet viseli. A nemzetközi kutatási hálózat célja a politikai szövegek elemzéséhez szükséges közös európai infrastruktúra kialakítása.

Tovább

Legfrissebb hírek

SCIEX event at Institute for Political Science

Centre for Social Sciences cordially invites you to the upcoming SCIEX event.

11.03.2015 Public lecture and discussion  at TÁRKI, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

12.03.2015 Public lecture and discussion at Centre for Social Sciences, Budapest, Országház utca 30.

Négyes könyvbemutató

Az MTA TK PTI január 29-én, csütörtökön 15 órától (I. kerület Országház utca 30., I. emelet PTI tanácsterem) minden érdeklődőt szeretettel vár az intézet négy kutatója által a közelmúltban megjelentett könyvek bemutatójára!

Horváth Péter: Pártok és koalíciók - Kormányalakítás Magyarországon 1990-2014. Gondolat Kiadó. - A könyvet Soós Gábor mutatja be

Sebők Miklós: Hatalom szabályok nélkül - Kormány és törvényhozás viszonya pénzügyi válság idején. Új Mandátum Kiadó. - A könyvet Boda Zsolt mutatja be

Szabó Gabriella: Kommunikáció és integráció. L'Harmattan. - A könyvet Szűcs Zoltán Gábor mutatja be

Tamás Veronika: Politikai élet a helyi önkormányzatokban. MTA TK. - A könyvet Dobos Gábor mutatja be

Legfrissebb blogbejegyzések

Magyarország: hol kezdődik és hol végződik a demokrácia?

Gyulai Attila
Demokrácia- és politikaelméleti osztály

 

 

Mihez képest és mennyire változtatta meg a magyar politikai rendszer jellegét és működését az elmúlt két kormányzati ciklus? Ez a kérdés mélyen meghatározza a hazai, uniós és nemzetközi politikai viták tartalmát, hangvételét, a pártok stratégiáját, valamint természetesen a kormány mozgásterét is. Egyre gyakrabban megfogalmazódó állítás, hogy a magyar politikai rendszer hibrid rezsimként írható le, azaz olyan berendezkedésként, amely nem tisztán autokratikus, de nem is liberális demokrácia. Mire jó a hibrid rezsim fogalma, és ad-e magyarázatot a rendszerváltozás utáni hazai politikai változásokra?