PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

A legfontosabb nemzetközi adatbázisok politikatudományi elemzéshez

2017. november 10. 5:51

Patkós Veronika
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

Dobos Gábor
Demokrácia- és Politikaelméleti Osztály

 

 

Ha valaki kvantitatív kutatást végez, két dolgot tehet: saját adatokat gyűjt, vagy mások által létrehozott/összegyűjtött adatokat használ. Az adatbázisépítés általában nagyon időigényes, és az anyagi terhei is jelentősek lehetnek. Emiatt mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kérdésünk vizsgálatához milyen gyűjteményekben találhatunk adatokat. Szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amelyek korlátozás nélkül elérhetőek és elemezhetőek, így mindenki számára lehetővé teszik a legkülönfélébb társadalomtudományi kérdések vizsgálatát. Az alábbiakban néhány különösen jól kutatható és hasznos nemzetközi adatbázist mutatunk be.

Eurobarometer

Az Eurobarometer az Európai Bizottság által 1974 óta folyamatosan működtetett közvélemény-kutatási projekt, melynek standard változatában lekérdezési hullámonként és országonként körül-belül ezer állampolgár álláspontját mérik fel társadalmi kérdések széles köréről. A standard hullámok mellett időről időre megjelennek tematikus, egy terület mélyebb vizsgálatára specializálódott felmérések is. Az Eurobarometer alapvetően nem politikatudományi indíttatású kezdeményezés, de a kérdőívek számos, a tudományterület számára is hasznos változóval dolgoznak (bal-jobb skálán való önbesorolás, párthovatartozás, EU-pártiság stb.).

Megfigyelési egység: egyének

Országok: EU tagállamok és tagjelöltek

Lefedett időszak: 1974-től napjainkig (A kelet-közép-európai ország esetében 1990-től, a tagjelöltek esetében 2000-től állnak rendelkezésre adatok)

Nehézségek: Az adatok nem érhetőek el egységes szerkezetben, csak hullámonként, így nehéz összegyűjteni a számunkra releváns adatokat. Az összehasonlíthatóságot nehezíti továbbá, hogy nem minden ország szerepelt minden hullámban, és a lekérdezett kérdések köre is időről-időre változik.

 

European Social Survey (ESS)

Nagymintás, reprezentatív, egyéni szintű adatokat tartalmazó adatbázis, amely rengeteg változót tartalmaz. A változók egy része fix, és minden lekérdezésben szerepel, egy másik részük pedig egy-egy speciális témát érint (pl. egészség, migráció, jóléti állam), ami lekérdezésenként változik, és egyes esetekben néhány évente ismétlődik. Az adatbázis nagyon sok demográfiai és szociológiai változót tartalmaz. A politikai kutatásokban a leggyakrabban elemzett kérdéscsoportok a következőek: médiafogyasztás, politikai részvétel, általános és intézményi bizalom- és elégedettség, pártpreferencia, ideológiai beállítódás, értékek és attitűdök. Jól kutatható, áttekinthető, felhasználóbarát adatbázis, viszonylag állandó kérdéskörrel.

Megfigyelési egység: egyének

Országok: Európai országok – az országok köre lekérdezésenként változik, bizonyos országok minden hullámban szerepeltek eddig, mások csak egyben vagy néhányban. Magyarország idáig minden lekérdezési hullámban szerepelt, és a néhány hónapon belül megjelenő 8. hullámban is részt vesz.

Lefedett időszak: 2002 óta, kétévente kérdezik le, így jelenleg 7 hullám hozzáférhető.

Nehézségek: A legnagyobb nehézséget a viszonylag nagy adathiány jelenti azon résztvevő országok esetében, amelyek csak néhány lekérdezésben vettek részt, illetve bizonyos kérdések idővel eltűntek az állandó kérdések közül.  Mindkettő nehezítheti a komparatív, idősoros elemzéseket.

 

Parliaments and Governments Database (Parlgov)

Az adatbázis a fejlett demokráciák három aspektusával – pártok, választások, kormányok – foglalkozik. Legnagyobb erőssége amellett, hogy választási eredmények és kormány-összetételek egységes gyűjteményét adja, hogy szakértői vélemények (expert survey) segítségével a pártokat pártcsaládokba sorolja be és elhelyezi a leggyakrabban használt politikai dimenziók (bal vs. jobb, állami vs. magántulajdon, szabadelvűség vs. tekintélyelvűség, EU-pártiság vs. EU-ellenesség) mentén.

Országok: 37 ország (minden EU tagállam és a legtöbb OECD ország)

Megfigyelési egység: pártok (választásonként és kormányonként)

Lefedett időszak: 1945-től (vagy a demokratizálódástól) napjainkig. Az 1945 előtti adatok gyűjtése jelenleg zajlik.

Nehézségek: A szakértői véleményekre támaszkodó változóknál viszonylag nagy az adathiány (amit úgy igyekszik a kutatás megoldani, hogy a vonatkozó pártcsalád átlagos értékeit adja meg az adott változó értékeként), továbbá a projekt dokumentációja nehezen áttekinthető.

 

Comparative Agendas Project (CAP)

Az adatbázisok elsősorban közpolitikai folyamatok, trendek, dinamikák kutatására alkalmasak. A kódolás alapjául egy 21 fő közpolitikai területet és ezeken belül 220 alterületet elkülönítő kódrendszer szolgál, ami minimális változtatásokkal bármely ország híreinek, törvényeinek, pártprogramjainak, stb. jellemzésére, tartalomelemzésére alkalmazható. A résztvevő országok köre széles és dinamikusan nő.

Megfigyelési egység: újságcikkek, törvények, rendeletek, interpellációk, költségvetési tételek, politikusi beszédek, pártprogramok, legfelsőbb bírósági ügyek, stb.

Országok: A résztvevők köre szélesebb, hivatalosan a következő helyekre vonatkozó adatbázisok érhetőek el: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Magyarország, Spanyolország, Svájc, Európai Unió, illetve Európán kívül Florida, Pennsylvania és az Egyesült Államok.

Magyarországra vonatkozóan rendeleteket, interpellációkat, törvényeket, a közvélemény által fontosnak tartott ügyeket tartalmazó adatbázisok, illetve egy újságcikkeket tartalmazó média-adatbázis érhetőek el. Ez utóbbi minden cikket tartalmaz, ami a Népszabadság és a Magyar Nemzet címlapján a 2010-2014-es ciklus alatt megjelent.

Lefedett időszak: Országonként és adatbázisonként teljesen változatos.

Nehézségek: Nagyon változatos a résztvevő országok köre, a publikált adatbázisok tárgya és az ezek által lefedett időszakok, ami nehezítheti az összehasonlító kutatást. A közpolitikai kódok értelmezése igényel némi elmélyülést a módszerben.

 

Comparative Manifestos Project (CMP)

Az adatbázis több mint ezer politikai párt választási programjait tartalmazza. A dokumentumgyűjtésen túl a projekt a tartalomelemzés módszerével vizsgálja is a programokat és meghatározza a programíró pártok közpolitikai preferenciáit és pozícióját. A programok tartalmát (és a pártokat) 142 változó mentén osztályozza, a piaci szabályozással kapcsolatos állásponttól kezdve a kisebbségekhez való viszonyon át egészen a külpolitikai pozíciókig. A programok elemzésén túl az adatbázis tartalmazza a pártok pártcsalád szerinti besorolását, jobb-bal skálán való elhelyezését és a választásokon elért eredményeiket is.

A projekt 2003-ban elnyerte az American Political Science Association (APSA) legjobb összehasonlító politikatudományi adatbázis díját.

Megfigyelési egység: pártok választási programjai

Országok: 56 ország (OECD, továbbá főleg balkáni és közép-ázsiai országok)

Lefedett időszak: 1945-től napjainkig (kivétel: észak-ír és USA adatok már az 1920-as évektől kezdődően)

Nehézségek: A tartalomelemzéshez használt dokumentumok néhány esetben nem azonosak azokkal a programokkal, amit az adott pártok az adott választásra írtak.

 

Comparative Political Data Sets (CPDS)

Ez a komparatív adatbázis főképp országos szintű adatokat tartalmaz a politikai rendszerre, pártrendszerre, pártokra vonatkozóan, amelyeket makrogazdasági mutatók széles köre egészít ki. Egy kiegészítő adatbázis is elérhető hozzá, amelyben a mindenkori kormányok összetételére, változásaira, megalakulásának időpontjára vonatkozóan találunk információkat. Szinte kizárólag „kemény” adatokat összesít, tehát egy-egy ritka kivételtől eltekintve nem tartalmaz szakértői becsléseken alapuló adatot. Jól kutatható adatbázis, a változók elnevezése intuitív, így az adatokban való eligazodáshoz a kódkönyv használata sem elengedhetetlen. Az országokra vonatkozó adatbázis minden szempontból felhasználóbarát.

Megfigyelési egység: országok illetve kormányok

Országok: 36 demokratikus ország

Lefedett időszak: éves adatok 1960 és 2015 között, illetve a később demokratizálódó országok esetében az átmenet évétől. Magyarország 1990-től szerepel benne.

Nehézségek: A kormányokra vonatkozó adatbázis meglehetősen rosszul strukturált, így nehezen elemezhető. Jelentősebb adathiányok jellemzően csak néhány, politológusok által kevéssé használt változócsoportra korlátozódnak, például összetettebb gazdasági mutatókra.

 

Varieties of Democracy (V-Dem)

A V-Dem projekt célja, hogy feltérképezze a világ politikai rendszereit és olyan adatokat gyűjtsön össze, melyekkel leírhatóak és kategorizálhatóak az egyes országok demokráciái. Az adatbázis alapvetően szakértői becslésekre épít. A kutatásban használt 350-nél is több változó két szinten próbálja megragadni a demokrácia mérését. Makroszinten a V-Dem olyan indexek előállítására vállalkozik, melyek segítségével egy adott politikai rendszer besorolható a kutatás által definiált hét demokráciatípus valamelyikébe. Az adatbázisban emellett megtalálhatóak a demokráciák egyes komponenseire vonatkozó olyan alacsonyabb szintű változók is, mint például a bírói függetlenség, a nemi egyenlőség kérdése vagy az állampolgári részvétel különböző formái. Az adatbázis gazdasági, illetve más projektekben gyűjtött politikai változókkal kiegészítve is letölthető.

A projekt 2016-ban elnyerte az American Political Science Association (APSA) legjobb összehasonlító politikatudományi adatbázis díját.

Országok: 177 ország

Megfigyelési egység: országok/demokráciák

Lefedett időszak: 1900-2016

Nehézségek: Az adatbázis (a sok változóból adódóan) nehezen áttekinthető, illetve komolyabb erőfeszítéseket igényel annak megértése, hogy az egyes indexek hogyan állnak össze az alkomponensekből. A változók értelmezéséhez elengedhetetlenül szükséges a kódkönyv. Az adatok kezelése gyengébb teljesítményű számítógépeken problémát jelenthet a nagyméretű adattáblák miatt.

 

További javaslatok:

Archigos - A Data Base on Leaders 1875 – 2004 http://www.rochester.edu/college/faculty/hgoemans/data.htm

Comparative Study of Electoral Systems http://www.cses.org/

OECD Adatbank https://data.oecd.org/

Parties and Elections in Europe http://www.parties-and-elections.eu/

Polity IV Project http://www.systemicpeace.org

The Comparative Candidate Survey http://www.comparativecandidates.org/

The Quality of Government Dataset (QoG) http://qog.pol.gu.se/data

UNESCO Adatbank http://data.uis.unesco.org/

World Values Survey http://www.worldvaluessurvey.org

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor