PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Kirakni a hidegháborús puzzle-t

2019. október 09. 17:42

Kovács Beáta
Politikai Viselkedés Osztály

 

 

2019. október 3-án mutatták be Békés Csaba (történész, az MTA doktora, a TK Politikatudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Cold War History Research Center alapító igazgatója), „Enyhülés és emancipáció. Magyarország, a szovjet blokk és a nemzetközi politika, 1944-1991” című, a TK és az Osiris Kiadó együttműködésében megjelent könyvét. A kötetet Boda Zsolt, a TK főigazgatója és Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem habilitált docense ismertette.

Akár a „hidegháború mint újrarakott puzzle” címet is adhatnánk Békés Csaba művének – kezdte a könyv méltatását Vajda Barnabás történész. Bár már rengetegen kirakták ezt a kirakóst, - hiszen csak a könyvben felhasznált irodalmak között mintegy 83 ilyen témájú összefoglaló jellegű kiadvány született 2010 és 2019 között – az eddigiekhez képest azonban a jelenlegi kötet igen újszerű képet mutat: sok helyütt innovatívan értelmezi a bevett fogalmakat, emellett a szerző teljesen új terminusokat is alkot.

A könyv mintegy harminc év kutatásainak szintéziseként számos ponton újragondolja a szovjet blokk szerepét a kelet-nyugati viszony, valamint a világpolitika vonatkozásában. Eközben Magyarország története „vörös szálként” fut végig a nemzetközi politikába ágyazva, így részben Magyarország válik az újraalkotott tudományos tézisek „kísérleti nyulává”. A kötet a hidegháború korszakolására a hagyományostól eltérő periodizációt alkalmaz. Eszerint a hidegháborúnak két meghatározó korszaka volt. Az 1947-1953 közötti kezdeti szakasz, amelyet leginkább az irracionalitás jellemzett, ezt követően pedig az 1953 és 1991 közötti időszak, amely során az enyhülés politikája lényegében mindvégig jelen volt, vagyis az 1953-ban létrejött nagyhatalmi konstelláció, az egymással szemben álló felek kényszerű együttműködése tartósnak bizonyult.  

A kötet egyik központi állítása és egyben újítása (amelyért egyébként sok kritika is éri a szerzőt), hogy a szokásostól eltérő módon értelmezi a szovjet integrációs modellt. Erre jó példa, hogy a Varsói Szerződést nem egyszerűen a keleti blokk megszilárdulásaként interpretálja, hanem egy olyan multilateralizációs folyamatként, amelynek egyik hatása éppen az volt, hogy a kelet-közép-európai kisállamok emancipálódni kezdtek nemcsak a Nyugattal és a harmadik világgal szemben, hanem a „nagy főnök”, Moszkva ellenében is. A multilateralizáció tehát nagy lehetőség volt, hiszen egyenként sokkal egyszerűbben lehetett volna kézi vezérlés alatt tartani ezen államokat, mint egymással szövetséget alkotva. E folyamat eredményeképpen a keleti tömb országai egyre fontosabb szerepet játszottak a szovjet blokk belső lobbiküzdelmeiben, és közvetve vagy közvetlenül a nemzetközi politika alakításában is.

A könyvbemutatón a szerző is összefoglalta, hogy milyen célok vezérelték, milyen elveket tartott szem előtt műve megírásakor. Tudományos megközelítési módja talán a legegyszerűbben úgy foglalható össze, hogy a tőlünk telhető legjobb és leginkább objektív módon kell történelmet írnunk, hiszen az általunk írtakkal valamiféleképpen magunk is alakítjuk a világpolitika történetét. Ez persze nem azt jelenti, hogy a morális dimenzió teljes mértékben kizárható volna, ugyanakkor el kell rugaszkodnunk attól, hogy a hidegháborút csak és kizárólag morális szembenállásként, vagy a jó és a rossz harcaként írjuk le. Ennek értelmében természetesen a nyugati világ sem volt egyáltalán makulátlan, ez az állítás pedig szorosan összekapcsolódik azzal a kérdéskörrel, hogy a diszciplínát (Cold War Studies[1]) kezdetektől az angolszász szerzők uralják, így természeténél fogva is problémás az objektív megközelítési mód. Az előbbiek hatása a magyarországi felsőoktatásban is megmutatkozik, hiszen a nemzetközi tanulmányok szakokon többnyire amerikai szerzők műveiből és műveiről tanulhatnak a hallgatók. Ezen a ponton pedig a könyv talán legfontosabb tudományos hozadéka is felszínre kerül, azaz hogy hatást szeretne gyakorolni a felsőoktatásban, és javítani szeretne a diszciplína magyarországi megítélésen. Hazánkban ugyanis a hidegháború története egy igencsak alulkutatott terület, pedig az elérhető levéltári források száma gyakorlatilag végtelen, a Cold War Studies pedig a nemzetközi színtéren hatalmas renoméval rendelkezik. Békés Csaba ezzel a kötettel tehát nem egyszerűen a hidegháború történetének újszerű megközelítési módját kínálja számunkra, hanem sokat tesz a tudományág népszerűsítéséért is.

 

[1] A szerző a Cold War Studies kifejezést használja a hidegháború története kifejezés helyett, hiszen ez jelöli a nemzetközi diskurzusban azt a tudományágat, amely nem egyszerűen a hidegháború leírásával foglalkozik, hanem sokkal inkább a nemzetközi kapcsolatok történetét és a világpolitika történetét próbálja értelmezni.

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor