PTIblog

A Politikatudományi Intézet blogja

Online konferencia: A magyar jogalkotás minősége

2021. április 20. 11:00

2021. március 23-án a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) Politikatudományi és Jogtudományi Intézete közös online konferenciát rendezett ‘A magyar jogalkotás minősége’ címmel. A konferencia apropója a Sebők Miklós, Gajduschek György és Molnár Csaba által szerkesztett ’A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, Mérés, Eredmények’ című kötet megjelenése a Gondolat Kiadó gondozásában.

Szabó Júlia Lilián blogbejegyzése

"A magyar jogalkotás minősége: Elmélet, Mérés, Eredmények" című kötet szerzői a jogalkotás minőségét egy, a közéleti vitákban megszokottnál szisztematikusabb keretben vizsgálják. Ahogy Boda Zsolt, a TK főigazgatója nyitóbeszédében kiemelte, a kötet egy széles intézményközi együttműködés eredménye, amely egyszerre rendelkezik gyakorlati relevanciával és tekinthető igazi alapkutatásnak. A konferencia résztvevői két különböző tematikájú kerekasztalbeszélgetésen oszthatták meg gondolataikat a kötettel kapcsolatban.

A konferencia első felében a jogalkotás minőségére politikai nézőpontból reflektált Sebők Miklós, a PTI igazgatója, és két vendége, Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, valamint Schiffer András, ügyvéd és korábbi parlamenti frakcióvezető. Orbán Balázs gratulált a kötet szerkesztőinek és szerzőinek a tanulmányok módszertani mélysége és újításai miatt. Schiffer András hiánypótlónak nevezete a kötetet, különösen a szerkesztők azon törekvése miatt, hogy a magyar jogtörténet elmúlt 30 évét tárgyszerűen, pártpolitikától mentesen dolgozzák fel.

Orbán Balázs és Schiffer András egyetértettek abban, hogy a jogalkotás minőségéről folyó diskurzusban gyakran összemosódik az a kérdés, hogy egy adott törvényhozási eszköz mennyire alkalmas a kívánt jogpolitikai cél elérésére, azzal a szempontrendszerrel, amely a politikai értékekből eredeztethető, holott a tudományos vita javára szolgálna a két aspektus analitikus elkülönítése. A kezdeti egyetértés után tartalmas vita alakult ki a résztvevők között a jogalkotás minőségének mérésére alkalmas eljárási és stabilitási kritériumok körül különösen, ami a jogszabályi módosítások gyakoriságát illeti. Sebők Miklós jelentős tanulságnak nevezte, hogy az egy cikluson belüli, ugyanarra a jogszabályhelyre utaló gyakori módosítások minőségi problémáról árulkodnak. Orbán Balázs ezzel szemben úgy érvelt, hogy hiába tűnik a jogalkotás minősége szempontjából negatív tényezőnek az egy cikluson belüli módosítások gyakorisága, a jelenség mögött egy tudatos, közpolitikai hatásvizsgálati szempont is húzódhat. Ami az eljárási kritériumokat illeti, Schiffer András arra világított rá, hogy a jogalkotás minőségének szempontjából kritikus, hogy a törvényjavaslatokat benyújtó aktorok hátterét is vizsgáljuk, mert ilyen módon lehet elemezni például, hogy a képviselők által benyújtott egyéni javaslatok ugrásszerű növekedése a képviselői autonómia erősödéséről, vagy éppen a kancellárdemokrácia megerősödéséről árulkodik. A Szabó Andrea által moderált beszélgetést utólag is érdemes meghallgatni a TK Youtube csatornáján.

A konferencia második kerekasztalbeszélgetésén, amelyet Gárdos-Orosz Fruzsina moderált, a jogalkotás minőségét jogi szempontok mentén járta körül Gajduschek György, a kötet társszerkesztője, és két vendége, Drinóczi Tímea, a Pécsi Tudományegyetem tanára, valamint Sepsi Tibor, ügyvéd és kodifikációs szakjogász. A kötet módszertani sajátosságaival kapcsolatban Gajduschek György a kvantifikációra való törekvést emelte ki. A klasszikus kontinentális jogi oktatásra jellemző, a jogi szövegek belső logikájára fokuszáló módszertannal szemben, a kötet számszerűen igyekszik megragadni a jogalkotás különböző aspektusait. Sepsi Tibor nyomatékosította, hogy a kötet módszertanának köszönhetően olyan mélyen elemzett ténytömeget állít az olvasók elé, amely a jogalkotási folyamatok magasabb szinten való tárgyalását teheti lehetővé. Ugyanakkor Sepsi Tibor azt is megjegyezte, hogy a szakapparátus tagoltsága miatt az alkalmazott módszertan ágazati szinten tudna komolyabb eredményeket hozni a jövőben. Drinóczi Tímea megítélése szerint a kötet arra mutat rá, hogy számszerűen is igazolhatók a magyar jogalkotást kvalitatív módon, nemzetközi standardok mentén vizsgáló kutatók feltételezései, ezzel is alátámasztva, hogy a két megközelítés nagyon jól kiegészítheti egymást. Drinóczi Tímea ígéretesnek nevezte a kötetre jellemző kutatói csapatmunkát, és kifejezetten bíztató jelenségként értékelte, hogy a szerkesztők fiatal kutatók bevonására is törekedtek.

Az online konferenciáról készült felvétel utólag is megtekinthető:

Címkefelhő

2010 aktivizmus alkotmánybíróság hatáskörének szűkítése altruista amnesty international antipluralizmus antipolitika átpolitizálódás autokratikus autonómia balázs zoltán beköszöntő belpolitika bene márton bertha szilvia blog bocskai boda zsolt brexit cenzúra civil ethosz civil szervezetek civil társadalom comparative agendas project comparative manifestos project comparative political data sets corvinus egyetem demokrácia demokratikus ellenzék depolitizálódás diktatórikus diskurzus dk doktorandusz dúró józsef egymillióan a magyar sajtószabadságért eljogiasodás élményvezérelt aktivizmus elszámoltatás érzelmek etnikai tisztogatás eurobarometer european social survey facebook filmek géntechnológia guillotine gyűjtőpárt habermas hatalompolitika hegedűs tamás hibrid rezsim higiénia hitler identitás ideológia illiberális állam integráció jobbik jogállam joguralom kádár-rendszer katharok képviseleti demokrácia kierkegaard konferencia konrád györgy konszolidált demokrácia koppány-csoport kormányzás autoriter módja kormányzásra készülés körösényi andrás korrupció közszolgálati média lenhardt balázs liberális demokráciák magyar politikai rendszer magyar politikatudományi társaság magyarország mávészet mérséklődés metaforák migrációs válság migration aid mikael wigell mnb modern individuum mozgalmi háttér mszp mta tk pti napirend nemzetközi adatbázisok néppárti népszerűség ngo orbán viktor orbán-rezsim papp zsófia parliaments and governments database pártfejlődés partikuláris pártok pártpreferencia patkós veronika patrimonializmus polgármester politikai cselekvés politikai fejlődés politikai pszichológia politikatudomány politikus populáris kultúra populizmus pősze lajos ptiblog radikális radikalizmus rítus róna dániel sajtószabadság soros alapítvány stratégia szakpolitika szegedi csanád szélsőséges személyiségjegyek szórólapok szövegbányászat sztálin szürke zóna tárdadalom társadalmi mozgalmak tisztaság toroczkai lászló török gábor tóth csaba tranzakciós aktivizmus újraválasztás univerzális civiltársadalom-elmélet usaid vaclav havel választási csalás választási szabályok választójog vallások varieties of democracy vendée vona gábor