Közösségi média és dezinformáció: Arseniy Samsonov előadása (Speaker Series)

Közösségi média és dezinformáció: Arseniy Samsonov előadása (Speaker Series)

A TK PTI ‘Speaker Series’ konferencia sorozatának legutóbbi, 2022május 5.-i rendezvényén Arseniy Samsonov tartott előadástAz előadás során a közösségi médiában megjelenő dezinformáció témakörét járta körül.

Az utóbbi években egyre relevánsabbá vált a politikában a dezinformáció, vagy ismertebb nevén a ’fake news’ kérdésköre a politikában, a COVID járvány okán pedig az utóbbi években még aktuálisabbá vált. Jair Bolsonaro brazil elnök például sokáig tagadta a járványnak még a tényét is, és kommunikálta is ezt a nézetét a közösségi média által. Mindez alapjaiban határozta meg az ország járványkezelését, illetve az ezzel kapcsolatos egészségpolitikai döntéseit. Mindez felveti a kérdést: kell-e a közösségi média platformoknak ellenőrizniük az ott megjelent információkat? Kinek a feladata a dezinformáció megállítása? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Arseniy Samsonov az előadásában, amely során a Műszaki Egyetemen működő QSMS kutatócsoportban végzett munkáját prezentálta.

Samsonov kutatásában azt mutatta be, hogy miképpen írható le egy matematikai modell segítségével, hogy milyen hatása van annak egy adott politikus kommunikációjára, ha egy közösségi média platform ellenőrzi az ott megosztott állítások valódiságát: ösztönzi-e ez arra a politikusokat, hogy más platformra váltsanak, és ha igen, velük tart-e a követőbázisuk? Samsonov előadásában konkrétan a Facebok és a Parler platformokat vetette össze; minthogy előbbi – legalábbis eseti jelleggel - ellenőrzi az állítások valóságtartalmát. A közösségi média és dezinformáció témakörét Bolsonaro esetével szemléltette, akinek a Coviddal kapcsolatos állításait a Facebook ellenőrizte és hamisnak nyilvánította, aminek következtében Bolsonaro áttért a Parler és Telegram platformok használatára. A követői azonban nem tartottak vele, így végül kénytelen volt visszatérni a Facebookra. Az előadás tehát ezt a témakört járta körül és azzal a megállapítással zárult, hogy amennyiben egy platform sokkal előnyösebbnek bizonyul, azaz nagyobb követői bázis érhető el vele és tartható fenn általa, akkor a politikai érdek is azt kívánja, hogy az a politikai kommunikáció színtere maradjon; amely cserébe talán ösztönzőleg hat a politikai állítások valóságtartalmára.